Az előző írásunkban átnéztük az alapokat és a legfontosabb kutyatáp összetevőket. A mostani írás sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy mint eledel, hogyan áll össze egy termék, mit jelent a beltartalom és hogy mi a különbség a kutyatáp és a macskatáp között, miért fontos az adott állat fajtájának megfelelőt adni.
A kutyák és macskák táplálkozásában és vízigényében alapvető különbségek vannak. A speciálisan kutyáknak és macskáknak készített tápokat nem az adott állatfajtának adni kockázatos és hosszútávon káros. Jelentős különbség van például, ha kedvenceinket nyers (ún. BARF) összetevőkkel szeretnénk etetni. A macskák esetében ez egy egyszerűbb eset, míg a kutyáknál gondosabb étel-tervezést és már az elejétől javasolt szakember bevonása is az ügyben.
1. kép - A fogyasztó
6 különbség a kutyák és macskák táplálékszükségletében
- A kutyák és a macskák is ragadozók – mutatja ezt a rövid bélcsatornájuk is -, de a kutyák emésztő rendszere sokkal inkább alkalmazkodott az emberek étrendjéhez. A kutyák a hosszú idejű együttélés miatt képesek a vegyes étrend egyes elemeinek emésztésére, a macskák esetén ez sokkal szűkebb határok között mozog – összességében a hús arányának a macskák esetén sokkal nagyobb mértékűnek kell lennie.
- Előző írásunkban jeleztünk, hogy egyes kutyafajták és egyedek a vártnál kevesebbet isznak és ez nem feltétlen jele például betegségnek. A közvetlenül ivással bevitt víz mennyiségét csökkenti, ha a nedvestáp aránya jelentős az etetésben. A macskák esetében viszont komoly figyelmet kell fordítani a megfelelő vízbevitelre, törekedjünk rá, hogy macskánk elegendő vizet igyon. Ha máshogy nem megy, a lakás több pontjára telepítsünk itatóhelyeket, ezzel is ösztönözve macskánkat az ivásra.
- Az iparilag előállított eledelek esetén a kutyák száraztápja önmagában elegendő tud lenni - legalábbis azok, amelyek teljesértékűek és/vagy prémium, szuperprémium kutyatápok - az állat megfelelő táplálására, de ilyenkor is javasolt (például időszakosan - tél) a kutyák számára készített étrendkiegészítők, vitaminok alkalmazása – gondolunk itt olyan kiegészítőkre, mint a porcerősítők és izületvédők kutyáknak, kutya vitaminok, zöldségek, gyümölcsök vagy a huminsav, hogy csak egy párat említsünk a rengeteg kiegészítőből. A macskák táplálására nem elegendő csak a száraztáp, ezért csak kiegészítő elemként javasoljuk. A macskatápok esetén ezért tolódik el az arány – a kínálat szempontjából – a nedvestápok, paszták és pástétomok felé.
- Bár a kutyák és macskák nem igénylik a változatos étrendet, mint az emberek, kedvenceink jellembeli eltérései miatt – elsősorban a macskáknál – javasolt lehet időnként változtatni. Ha a változatosság mellett döntünk, jó megoldás, ha azonos eledelből egyszerre több ízváltozat is van otthon. Mindig lesz kedvenc, de bizonyos időszakokban – ilyen például a vedlés, az őszre, télre való felkészülés vagy a vemhesség – érdemes megpróbálni minél szélesebb spektrumban etetni. Ezt persze ne az ízek miatt, hanem a tápanyagok minél szélesebb lefedettsége miatt tegyük. Kerüljük mind a kutyák, mind a macskák esetén a fűszerezést és a mesterséges ízesítést – cserélgessük, vagy ha más lehetőségünk nincs, keverjük az azonos gyártótól származó különböző ízű pástétomokat, száraztápokat és nedveseldeleket. Figyeljünk rá, hogy a kutyáknál használható módszer – miszerint, ha nem akar enni elvesszük előle és „majd megeszi, ha éhes” – a macskák esetében nem feltételen működik és könnyen egészségügyi problémához vezethet. Legyünk türelmesek, nálunk, embereknél is lehet olyan, hogy nem kívánunk semmit és „kifordul az étel a szánkból”.
- A kutyákat sokan etetik egyszer egy nap, és gyakori a napi kétszeri etetés. Nem is feltételen szükséges a kutyáknál többször naponta. A macskáknál erősen szoktatás kérdése, de képesek „működni” napi egy étkezéssel és gyakori a napjában többszöri etetés kisebb egységekben. Az etetések gyakorisága erősen függ attól. hogy kinti vagy benti életmód van, a mozgásszükséglettől és az általános egészségügyi adottságoktól (például egyes kutyafajták hajlamosabbak a gyomorcsavarodásra, náluk mindenképpen fontos a többszöri, kis mennyiségű etetés).
- A macskák étrendjének sokkal nagyobb fehérje aránnyal kell rendelkeznie, a megfelelő tápanyag ellátáshoz ez az első lépés. Nyilván nem tragédia – egészségügyi szempontból - ha a kutya megeszi a macska kajáját vagy fordítva, legfeljebb nem lesznek jóban :). A klasszikus fehérje/zsír/szénhidrát arányra mindkét állatfajnál leginkább az ivartalanítás után és a vemhesség időszakán túl, akkor kell különösképpen figyelni, ha kedvencünk elér egy bizonyos kort, és idősnek tekinthető. Innentől kezdve a szénhidrát mennyiségét – az eddigiekhez is mérten – a minimálisra kell csökkenteni, jóval alacsonyabb kalóriatartalomra kell törekedni és ennek megfelelően kell választanunk pl.: kutyatáp idős kutyáknak vagy diétás, alacsony energiatartalmú kutyatápot. A macskák esetében az ivartalanítás utáni étrend kalóriatartalma döntő fontosságú, mert nem csak kevesebb energiára van szükségük, de a mozgásigényük is drasztikusan csökken – plusz a kandúroknál csökken a tesztoszteron, ezért az anyagcsere is lassul.
A kisállat eledelek legfontosabb alkotóelemei
A legfontosabb összetevőket. mint a hús vagy a húsliszt előző írásunkban átnéztük. Tudjuk, hogy a hozzáadott gabonának a lehető legkisebb mértékűnek lennie úgy, hogy a búzát és kukoricát kerülni kell és ha lehet részesítsük előnyben az olyan szénhidrát forrásokat, mint a rizs vagy a rizsliszt. Mivel az összetevőket az arányuk sorrendjében kell felírni a kiszerelésre (767/2009. EK rendelet), a második helyen szereplő gabona még mindig lehet 50% körüli. Az eldelek tesztjénél ezért azok a tápok, amelyekben az első három hely valamelyikén gabona szerepel negatív pontot kapnak – lásd a fogyasztóvédelem nagy kutyatáp tesztjét – és rendre rosszul is szereplenek, nem véletlen. A valós hús, illetve fehérjehányadot csak kevés terméknél állapíthatjuk meg külön számolás nélkül, mert azt többnyire a szárazanyagra vetítik, azonban ez a csomagoláson nincsen feltüntetve. A kutyák és macskák számára a nedvestápok esetében az egyik fontos adat – a korábban leírtaknak megfelelően – a nyersfehérjetartalom. Ezt az adatot a konzervdoboz hátoldalán kell a gyártónak feltüntetnie az analitikai összetevők között. Manapság már ritka az a gyártó, amelyik nem adja meg ezt az értéket, de legyünk körültekintőek – ennek az adatnak a hiányában legyünk gyanakvóak. Az érték a felsorolások vége felé szerepel, holott sokat árul el az eledel összetételéről. Mivel párhuzamot láttunk az állati eredetű összetevők növekedése és a nyersfehérjeszázalék növekedése között, minél magasabb az érték, feltehetően annál jobb minőségű a táp. Értéktelen hulladékokból és vízből ugyanis nem lehet magas nyersfehérjetartalmat produkálni. A konzervek 70-80% közötti nedvességtartalmúak, azaz 20-30% közötti szárazanyagot veszünk. A szárazanyag fehérjetartamának összetevői fontosak, mert fehérje és fehérje között is van különbség emészthetőség, hasznosulás (mennyit épít be a szervezet) vagy éppen olyan szempontból, hogy az állat testének melyik részén hasznosul (izomfehérjék, szövetalkotók, energiaháztartás aminosavai, fehérjéi). A fehérjék különböznek például az alap építőköveik – az aminosavak – szempontjából is. Vannak esszenciális aminosavak, amelyeket az állat maga nem tud előállítani (vagy csak kis mennyiségeben) és mindenképpen külső forrásból kell bevinni – legtöbbször növényevő állatok húsán keresztül.
2. kép - A nedves eledelek vizsgálata
Megjelenés és a színek
Sok nedvestápot és konzervet teszteltünk, szín és állag szempontjából vannak eltérések, de tény, hogy hasonlóságokat is fel lehet fedezni. A mai kutya- és macskaeledeleknél már sokkal inkább arra törekednek a gyártók, hogy hangsúlyozzák egyes prémium és szuperprémium tápjaiknál, hogy színezék, szója vagy tartósítószer menetesek. Ezek a jelölések nem csak marketing szavak, teljesíteni kell hozzá. A példa kedvéért, ha szójamentes egy eledel, akkor csak nyomokban tartalmazhat, allergiás reakciót nem válthat ki. A gyógytápok esetében az előírások sokkal szigorúbbak, azonos gyártósoron sem gyártható a gyógytáp az ún. hagyományos tápokkal. Voltunk olyan gyárlátogatáson, ahol a speciális gyógyászati célokra szolgáló eledeleket külön lezsilipelt gyártó üzemegységben gyártották – nemcsak másik gyártósoron. A védjegyeket az állateledelek szempontjából is fontosak, keressük, figyeljünk rájuk, sokat elárulnak. Egyébként teljesen felesleges az eledeleket színezni, mert bár a macskák látása – színhelyesség szempontjából – hasonló az emberéhez, de a kutyák erősen szürkés, pasztelesen látnak – tehát a színezés a gazdák meggyőzésére szolgál.
3. kép - A kutyák és macskák számára nem a színtől lesz vonzó
Összefoglalva
Ha a beltartalom alapján szeretnénk dönteni az egyes eledelek között, úgy a prémium és szuper-prémium eledeleknél könnyű dolgunk van, mert a gyártók minden szükséges információt feltüntetnek. A jó ár/érték arányú vagy gazdaságos eledelek esetén már számolgatnunk kell a legtöbb esetben. Száraztápok esetén a fehérje és zsírtartalom, valamint a gabona „helyezése” a felsorolásban lesz döntő. A nedvestápok esetén a nedvességtartalom – és a kapcsolódó nyersfehérje tartalom – a kiinduló információ. Az összes nedvességtartalom alapvetően meghatározza, hogy végsősoron mennyi fehérje fér még az eledelbe. A 75% nedvességtartalom és 25% nyersfehérje tartalom már korrekt aránynak tekinthető – ne felejtsük persze, hogy a szárazanyag összetétele legalább annyira fontos (nem mindegy, hogy húsból vagy belsőségből áll – vagy ezeknek mi az egymáshoz mért aránya). Időnként előfordulhat, hogy kedvencünk a korábban, hosszú ideig kedvvel elvett kutyatápot már nem szívesen eszi. Ilyenkor nem kell kétségbe esni, érdemes azonos gyártótól származó más húsból készített, de azonos termékkörhöz tartozó kutyatápot adni - például a hipoallergén kutyatápok küzül, amik kifejezetten allergiás kutyáknak terveztek, létezik általában a bárány, marha, lazac, kacsa stb. ízű csak, hogy a leggyakoribbakat említsük.
