A kutyák etetése és a megfelelő étrend kiválasztása mindig ott kezdődik, hogy megismerjük kedvencünk és általánosságban a kutyák emésztő és kiválasztó rendszerét, mert ezeknek az ismereteknek a birtokában már sokkal könnyebb lesz eligazodnunk a kínálat adta lehetőségek között. A tisztán tárgyi tudás mellett meg kell majd figyelnünk kutyák viselkedését, és a különböző változásokra adott jeleit, mert a legtöbb probléma könnyen felismerhető. Ezeket a biológiai sajátosságokat fogjuk most sorba venni.
A kutyák alapvető biológiai adottságai a tápanyagok szempontjából
A kutyák - az emberekhez hasonlóan - heterotróf élőlények, azaz a működésükhöz szükséges energiát más szerves molekulák lebontásából szerzik be. A szervezetbe az energia táplálék formájában jut be. Ezekben a folyamatokban az összetett és nagyméretű molekulák (poliszaharidok, fehérjék, nukleinsavak, lipidek) jelentős része lebomlik építőköveire (monoszaharidok, aminosavak, nukleotidok, zsírsavak, koleszterin), így képes felszívódni a bélfalon. Ezeket az építőköveket a szervezet vagy az összetett nagyméretű molekulák építőköveiként használja fel, vagy lebomlanak kis méretű szervetlen molekulákká (szén-dioxid, víz, ammónia stb.) és a lebontás során keletkező és felszabaduló energiát az állat felhasználja - mozgásra, sejtekben transzport folyamatokra, idegrendszeri működésre, a belső építkezésekhez vagy hőt termel. Az anyagcsere-folyamatok energia igényesek és sok egyszerűbb és összetett molekulára van szükség hozzá. Ezeket az egyszerű molekulákat csak kis mértékben tudják az élő szervezetek közvetlenül felvenni, ezért ezeket a szükséges alap építőelemeket a nagyobb molekulák bontásával állítják elő, és a folyamat során energia szabadul fel - legtöbbször hő formájában.
A kutyák emésztőrendszerének felépítése - a szájüregtől a gyomorig
Kedvencünk által elfogyasztott táplálék először a szájüregbe kerül, ez az emésztőrendszer első állomása. A kutyák nem rágnak, őrölnek, mint például az emberek, hanem az eledelt darabokra tépik és nyelnek. Az eledel keménységétől és méretétől függően - például a száraztápokat - több darabra roppantják. A nyálmirigyük által termelt nyál bár tartalmaz néhány enzimet, a szájüregben még nem kezdődik meg az emésztés (ellentétben az emberrel). A nyálnak csak a táplálék benedvesítésében van szerepe. A táplálék látványára beinduló nyálelválasztás a kutyáknál nem velük született tulajdonság, hanem empirikus úton szerzett reflexfolyamat. Nyeléskor a falat először a garatba kerül, majd innen a nyelőcsövön keresztül - a perisztaltika segítségével a gyomorba jut. A félrenyelés megakadályozására a gégefedő minden nyelésnél automatikusan elzárja a légcső útját. A táplálék emésztése itt, a gyomorban kezdődik meg. A gyomorfalban található mirigyek, különböző ingerek hatására, gyomornedvet termelnek. A táplálék mennyiségétől és összetételétől függően a gyomornedv összetétele és kémhatása (savassága) eltérő lehet. Összességében mégis a gyomornedvnek savasnak kell lennie - általában savasabb, mint az emberé. Ez a savas kémhatás a kb. 0,6% sósav eredménye, mennyisége pedig 250-800 ml között változhat függően a kutya méretétől és a táplálék típusától függően. Ha kedvencünk sokat hány és nem ismerjük az okát, érdemes első lépésként a patikákban olcsón kapható lakmuszpapírt használni a hányadék kémhatásának az ellenőrzésére.
A kutyák gyomra rétegesen telítődik meg a lenyelt táplálékkal. A gyomor préselő ereje a gyomorszájtól a gyomorvég felé erősödik, így biztosítva a táplálék biztonságos továbbjutását. A gyomorvég záróizma nyitott vagy zárt állapotától függően a pépes gyomortartalmat a patkóbélbe engedi. A kutyák gyomorfalát rendkívül ellenálló gyomornyálkahártya borítja, ami nyálkát állít elő, így tud a gyomorfali szövet ellenállni a gyomor rendkívül savas környezetének és a nyomorban található - az emésztésért felelős - enzimek folyamatos emésztési tevékenységének. Ez a fajta felépítés és védekezés az embernél is megfigyelhető, bár kicsit más formában.
Az enzimekről és a kutyák lebontási folyamatáról
Az enzimek közül a pepszin, tripszin és a proteáz a fehérjék, a lipáz a zsírok lebontásáért felelősek, az amiláz pedig a szénhidrátokért. A kutyáknak nincsen celluláz és laktáz enzimük - pontosabban laktázt csak 3-4 hetes korukig termelnek -, ezért nem képesek megfelelően feldolgozni a cellulóz-tartalmú összetevőket pl. a gabonákat és a tejben található laktózt. Mind a két összetevő táplálék csoportot kerülnünk kell, a tejet csak feldolgozott formában és csekély mennyiségben fogyaszthatnak - például sajtot ehetnek, de csak keveset, nem lehet az étrendjük alapvető része. Az emberek nyálában található amilázból - amely a keményítők lebontásában vesz részt elsősorban - csak kis mennyiségben állít elő a kutya szervezete, ezért pl. a burgonya vagy a rizs mennyiségével csak óvatosan! Összességében a keményítővel még mindig könnyebben megbirkóznak, mint a cellulózzal - a szénhirdát forrása legyen a rost és a zöldségekben és gyümölcsökben található "hasznos" szénhidrátok. A gyümölcsök és zöldségek esetében kerüljük azokat, amelyekben egyéb mérgező vagy nem kedvező összetevő találhat, a teljesség igénye nélkül: szőlő, avokádó, citrusfélék, hagymafélék, csonthéjasok stb. A gabona kikerülésére jó alternatívát adnak a gabonamentes kutyatápok, amelyek napjainkban már jelentős népszerűségre tettek szert.
A kutyák emésztőrendszerének legfontosabb szakasza, a belek
A teljes emésztőrendszert figyelembe véve a legfontosabb szakasz a vékonybél. Itt termelődik a bélnedv és az emésztés kardinális része itt folyik, mert ide nyílik a hasnyálmirigy és az epehólyag. A bélnedv elsődleges feladata a gyomorból a belekbe kerülő savas közeg semlegesítése, ezen túlmenően a bélnedv tartalmazza azokat enzimeket, amelyeket az előzőekben említettünk és felelősek a fehérje, szénhidrát és zsír bontásáért. Egyedenként változó mennyiségben, de nagy közelítéssel 30 ml hasnyál termelődik olyan enzimeket tartalmazva, amelyek a makro tápanyagok bontásáért felelősek. A májsejtek epét termelnek (kb. 200 ml/nap), ami az epehólyagban gyűlik össze és vékonybélbe ürül. Az emésztés szempontjából a legfontosabb szerepe az epesavaknak van, mert a vízben nem oldódó zsírokat olyan formára bontja és alakítja, hogy a zsírbontó lipáz már hozzáfér. A belek perisztaltikus mozgása biztosítja, hogy a béltartalom vastagbélen keresztül a végbélbe jut. A vékonybél és a vastagbél közötti billentyűs szakaszon átjutott béltartalom már alapvetően emésztett állapotban van, mert a vastagbélben már csak víz szívódik fel, emésztés nem történik. A vastagbélben élő baktériumok - összefoglalóan bélflóra - képesek lebontani a táplálékban található növényi rostokat és cellulózt. Probiotikumokkal ez a bakteriális bontási folyamat segíthető és az emésztés javítható egyszerű és olcsó kiegészítőkkel, mint a huminsav vagy a spirulina. Ezért van az, hogy mivel felszívódás is már csak csekély mértékben van, az enzimek által meg nem emésztett tartalom bomlik, de már hasznosulni nem tud - a mikroelemekben (vitaminok, ásványi anyagok stb.) gazdag zöldségek és gyümölcsök jól hasznosíthatóak a kutya számára, de a gabonák és egyéb magas cellulóz tartalmú anyagok csak kalória szempontjából vehetőek számításba, így gyakran vezetnek cukorbetegséghez. A vastagbélen áthaladó béltartalom, mint bélsár jut a végbélbe és lesz később kiürítve. A kutyák bélsarának kellemetlen szagát az emésztetlen és rothadó fehérjék adják nagyrészt, valamint a növényi összetevők.
